A világ egy egyetemista szemével.

concerningthirdparty

concerningthirdparty

Miért pusztuljanak magyar könyvkiadók?

Az ekönyv és az mp3

2014. december 16. - concerningthirdparty

Bár alapvetően politizáló blogot írok, most szeretnék egy kis kitérőt tenni, a másik nagy szenvedélyem, az olvasás felé. Már régóta felgyülemlett bennem egy adag feszültség, méreg, a magyar kiadók felé, és gondoltam önterápiás céllal kiadom magamból. Előre közlöm, soraimat a jobbító szándék vezeti, nagy könyvfalóként minden vágyam, hogy egy sikeres kiadói élet alakuljon ki drága hazánkban. 10 millióan vagyunk csak, ami nagyon kevés, így kulturális szempontból létfontosságú, hogy a magyar könyvek fennmaradjanak.

Tehát, kedves magyar könyvkiadók, remélem mind csődbe fogtok menni! Itt most csak a kiadóvezetőkhöz, és könyvelosztókhoz szólok, az írókkal, szerkesztőkkel, grafikusokkal semmi bajom nincsen. Azokkal van bajom, akik kitalálták, hogy 4-5 e forint legyen egy könyv, és képtelenek belátni, hogy saját maguk alatt vágják a fát.

Amikor ifjú koromban öntudatra ébredtem, és elkezdtem kultúrát fogyasztani, 1000 forint volt egy könyv, 1000 forint volt a mozi. Ez volt az alap felállás, persze voltak akkor is drága könyvek, amik akár 2e forintba is kerültek, de én inkább ponyvát olvastam, ott az 1500 forintos is drága volt. Most, vagy tíz évvel később, egy könyv 4000, míg egy mozi 1300 forint. Ez irreális drágulás, és megvallom őszintén, még az sem érdekelne felháborodásomban, ha jogos lenne. De lehetetlennek tartom, hogy az legyen. Vegyünk egy konkrét példát: megnéztem, hogy a Trónok harca második része honnan szerezhető be olcsóbban, ha Amerikából megrendelem, vagy ha bemegyek a boltba és megveszem. Az amazon 15,88 dollárért rakja le a küszöbömre, ez kb pont annyi, mintha a boltban venném meg. Csak az egyik még beutazza a fél világot.

Azt mondják, hogy csökken az olvasókedv itthon, de ez nem igaz. Tele vagyok könyvfaló baráttal, olvasnak ők nagyon sokat. Csak eolvasóval, mert úgy olcsóbb. Igen, olcsóbb megvenni egy 20e forintos készüléket, mert az csak 4-5 könyv ára, és utána Hawaii van. Legálisan, és illegálisan letöltött regényeket is olvasnak, nem sok lelkiismeret furdalással, mert a könyvkiadók árazása lopás. Irreálisan magas, ezért már alig veszik valaki, csak a havonkénti nagy leárazásoknál, mert máshogy már nem megy. Ez a legszomorúbb. Megvettem 5 e forintért Riuz Zafón friss könyvét, két hét múlva már féláron adták. A lelkiismereteseket lehúzták, a maradéknak adták olcsóbban. Még pár ilyen apróság:

  • Trilógia 3. részét gyengébb papíron adják azonos összegért
  • Könyvsorozat 7.-8. részét lágykötésben adják ki először, bár addig csak keménybe adták, pár hónapra rá kiadják klasszikus kemény kötéssel
  • Legálisan ingyenesen letölthető könyvet 2500 forintért árulnak wc papír lapokon.

Az ilyen húzásokkal idegenítik el a legnagyobb olvasókat a kiadók. Ha Pesten felszállunk a villamosra is láthatjuk ennek jeleit, már nagyon sokan használják az új eszközöket, kikerülve a pénzsóvár boltokat. A könyv is a CD sorsára juthat, ott is megjelent az MP3, és a túlárazott terméket már senki sem vette. A könyvterjesztéssel foglalkozóknak fel kell ismerniük ezt a tendenciát, mert megállíthatatlanul közeleg, és el fogja sodorni azt aki az útjában áll.

És tudom, a terjesztők szedik össze a legtöbb pénzt, a kiadók tehetetlenek, de őszintén szólva nem érdekel. Itt vagyok én, a fogyasztó, oldjátok meg, hogy olcsóbb legyen. Ha nem, az sem baj, használom az eolvasóm, nem adok nektek pénzt, és nincs lelkiismeret furdalásom, mert már loptatok tőlem eléget!

Talán kicsit erősebbre sikerült a kritika, mint terveztem... De ez a valóság. Amíg Amerikából olcsóbban szállítják hozzám a könyveket, mint az egy kilométerre lévő bolt, amíg ilyen áron adnak könyveket, a legnagyobb vásárlók ki fognak esni. A titánok eolvasón, illegális tartalmakat fognak fogyasztani, ez a valóság!  És én ezt nagyon sajnálom, mert szívesen adnám a pénzem magyar szakembereknek, íróknak, szerkesztőknek. De 4000 forintért nem csak őket fizetem, hanem egy rossz gazdasági modellt tartok el. Így, mivel nem tudok csak az egyiknek fizetni, egyiknek sem fogok adni a keresetemből. Pedig szeretném! Itt van a zsebemben, vegyétek el!

Plusz: elindítottam a facebook oldalamat, elérhetitek ITT!

A bejegyzés trackback címe:

https://concerningthirdparty.blog.hu/api/trackback/id/tr696988771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2014.12.18. 07:15:11

@Megyko: A papír alapú könyvnek valóban van piaca, kb. mint a VHS-nek volt a DVD megjelenésekor.
Illetve van még az idősebb generáció, akinek a villanykapcsoló a legbonyolultabb kütyü amivel még elboldogul. Persze más kérdés, hogy ők mennyi új könyvet vesznek.

Nzoltan 2014.12.18. 07:45:15

@vuvuvu2: Ez mindenhol így van. Nem ide tartozik, de a Déli Áramlat is amiatt dőlt be. A nyugati óriáscégek is cégek is akartak keresni a transzferen.

Nzoltan 2014.12.18. 07:50:50

@midnight coder: Sajnos az e-könyvolvasók még nem adnak olyan vizuális élményt mint a papíralapú könyv. Szar a tördelés, a tipográfia. Legtöbbször nem nyújt többet mint a blogolvasás.

Egyéves Önkéntes 2014.12.18. 07:54:29

@igazságos: igi, szerintem kifejezetten menő, ha egy lakásban foglalják a helyet a könyvek

@bonfred: igen, csak amíg az MP3 esetén 100 magyarból 100 tud Metallica-t hallgatni angolul, addig ez a szám egy angol nyelvű könyv elolvasása esetén lecsökken 100-ról mondjuk 5-re, úgyhogy az idegen nyelven nem beszélő széles népréteg még sokáig fog Oravecz Nórát olvasgatni papír alapú könyvben.

Nzoltan 2014.12.18. 07:57:59

@hirtelendi: Ez szokás kérdése. Két könyvet felcsapsz, vagy menüzgetsz öt gombbal. Nem mindenki akar mindenhol informatikát.

Dr Gregory House 2014.12.18. 08:30:45

Nem holmi könyveket kell olvasni, még önálló gondolataid támadnak tőlük, az meg baromira veszélyes, inkább meccsre kell járni szotyit köpködni!

Kjos 2014.12.18. 08:36:05

Elkepeszto, hogy mennyi ostobasagot irtok le kommentjeitekben.
Mas dolog a konyv szeretete, a vágyott ár, es megint mas a piac, a gazdasag.

Mi lenne, kedves "szerzo", ha tonkremenne az "osszes kiado"? Belegondoltal?

Azt irod, ugyanannyiert veszed meg a fel vilagot beutazott konyvet Amerikabol, mint Magyarorszagon, a sarki konyvesboltbol.
Abba belegondoltal, hogy Magyarorszagon 3-5 ezer darab konyv eladhato egy cimbol? (Vannak kivetelek, neemjunk bele.) ez azt jelenti, hogy az itt, egy nevét is ado szerkeszto altali hozzaszolasban emlitett feladatok koltsegeit 3-5 ezer fele kell osztani. Az amerikai kiadas angolul 300 millio amerikaihoz, plusz a kanadaiakhoz, ausztralokhoz, a brit kozosseg lakoihoz, plusz a tobbi, reszben angolul beszelo orszag lakoihoz, sot, raadaskent az Amazon altal elerheto, a vilag kulonbozo pontjain lako, angolul tudohoz (peldaul hozzad) van cimezve. Ez ugy 500 millio. Ha azonos olvasokedvet feltetelezel, akkor az azt jelenti, hogy otvenede az angol kiadasra a rarakodo koltseg (remelem, tudsz kovetni). Ezt hivjak fajlagos koltsegnek.
Meg fogsz lepodni, tudatlan baratom, de kepzeld el, maga a nyomtatasi koltseg, plusz a papir csak egy kisebb reszt reszt ki a konyv arabol. Ha kivancsi vagy, irj, osszerakom neked.
A masik: a konyv ara, a hatalyos fogyasztovedelmi torvenynek megfeleloen ott van a konyvon. Bemesz a boltba, beleolvasol, a mai konyvesbolti kulturanak koszonhetoen egy lave mellett akar az egesz is elolvashatod, majd dontesz. Kell, vagy sem. Er-e neked annyit, elcsereled-e a konyvet, mint egy halom munka eredmenyet a te munkadert kapott berert cserebe. Ha igen, megerte neked. Ha nem, nem.
Folytatom uj hozzaszolasban.

nemigazán 2014.12.18. 08:54:13

Milyen szépen meg tudja mindenki indokolni, miért jó lopni. Mintha egy filmes vitát olvasnék 10 évvel ezelőttről. "Ha nem tölteném le, ellopnák a pénzem, mert szart se ér a termék". Akkor miért töltöd le?

Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2014.12.18. 08:59:29

Magyarország egy kis piac, könyv szempontjából is. Ezért egy db könyvre sokkal több költség jut, mint az USÁban vagy Angliában, vagy Németországban.
Akkor mit szól majd a kedves post író, ha miután tönkremennek a kiadók, többet nem jelennek meg külföldi könyvek magyarul . SE irodalom,se tudományos vagy gyerek könyvek.
Biztos majd kézbe veszi a dolgot és mindet lefordítja, minden nyelvből, és nem google fordító színvonalon, hanem szép magyar nyelven. Vagy majd a szakfordítók unalmukban ezzel fognak foglalkozni, és puszta jóságból éhen halnak, hogy a kielégíthessék a postoló könyvigényét ingyen.

Aki pedig azt hiszi, hogy egy jó ötletet megírva, azt szerkesztő és a többi szakember nélkül igazi minőségi formába ki tudja hozni, az egyszerűen téved.
A világ legjobb szerzői, a Nobel díjasokat és a ponyvákat írókat is ide véve, MIND együtt dolgoznak profi szakemberrel. Azok is, akik már sok sikeres könyvet írtak .
Javaslom az összes "dögöljenek meg a kiadók" szakértőnek, hogy a saját és családtagjainak sműtétjeiket is a sarki borbélynál végeztessék el mert az csak a hajnyírás árát számítja fel, és ne a szakorvoshoz forduljanak.
De tessék csak lopni, és erre büszkének lenni, meg mindent okosba' megoldani.í
A Politikusok is így gondolják, ezért tart itt ez az ország...

Kjos 2014.12.18. 09:10:46

Teljesen jo, hogy felszolaltal. Kovessek szavaidat tettek!
Kozgazdasagi alapvetés, hogy (szabadon versenyzo piacon - a konyvpiac ilyen), ha extraprofit realizalhato, megjelennek a kovetok. Egyszeru: hasonlo termeket kell gyartani, olcsobban kinalni, s maris tied a piaci torta egy szelete.
Rajta. Alapitani kell egy kiadot. Irasodbol kovetkezik, komoly szakember vagy, igy csinalhatod alar magad is. Irsz egy konyvet (ez ido), beszerkeszted ( ez is). Ha nem egy semmilyen ponyvat irtal, akkor elkuldod egy lektornak (o az, aki szakmailag ellenorzi irasodat). Javitod. Utana korrekturazod (helyesirasodon van még mit fejleszteni), a hibakat javitod, ujraszerkeszted, majd ismet egy ilyen kor. Ha akarsz illusztraciot, akkor keszitesz. Fotozol, vagy veszel fotokat. Rajzolsz, vagy rajzoltatsz. Mindezeket persze kifizeted, vagy rengeteg idodbe kerul.
Aztan keszitesz boritot. Ez is ido. Vagy penz.
Olyam aprosagokon, mimt a meret, a papirminoseg helyes megvalasztasa, a megfelelo oldalszam, a borito anyaga, a kotés modja, stb. ugorjunk tul. Ugyes vagy, ez menni fog.
na aztan nyomdat kell keresned. Le kell szervezned a nyomtatast, amyagot el kell kulened, hobakat kijavitanod, elmenned a nyomdaba, kifizetned a nyomtatas koltsegeit, majd gondoskodnod a szallitasrol, raktarzasrol.
Aztanar jon is penz. Csak be kell tolnod a konyvesboltba (vagy ha sokallod az itt elhangzott merteku terjesztoi dijat, akkor sajat komyvesboltokat kell nyitnod (ennek reszleteibe most nem mennek bele).
Vagy a lefikazott netet hasznLva alakitasz egy webshopot (itt is alad némi koltseg).
Ha a konyvesboltba bekerult, akkor nincs mas dolgod, csak varni. Turelmesen. Ugy husz evig. Mert ha besz a konyvesboltba, azt fogod latni, hogy eszre s veszed a sajat konyvedet. Azert sem, mert rengeteg van, s azert sem, mert leghatul van. Ez utobbi pedig azert van igy, mert a konyvesbolt is profitert dolgozik, s azokat teszi a bejarat ele, melyeket el tud adni. Peldaul azert, mert reklamozzak. Ami persze koltseg, de te biztosan meg tudod oldani ezt is olcsobban. Nks, azt fogod latni, hogy senkit nem erdekelnek az erkolcsos araid, s egyetlen darabot sem fogsz eladni. Egyet sem, hiszen a rokonaidnak ingyen adsz, mar a nyomdabol kihozva buszken nehany peldanyt.
Es innentol garantalt a tonkreneteled.
De van persze a magadfajta kudarcrmbereknek szamara is megoldas: kituno konyvtarjaink vannak, ahova nehany szaz forintert beiratkozhatsz (ez persze nem piaci alapu), vagy ott a net. Nem, nem az e-konyvek, han az ugynevezett masodlagos piac. A hasznalt komyvek. Antikvariumok (termetzetesrn n csak neten). Ott az eredeti (tolvaj) ar tort reszeert hozzajuthatsz kedvenc darabjaihoz.
Tudod, azert irt neked mindezeket, hogy elgondolkozz azon, hogy szabad-e tudatlanul leertekelned masok munkajat.
Es petsze nem beszeltunk még az adokrol sem......

Kjos 2014.12.18. 09:13:53

Miert tette fel ezt az irast az Index az oldalara???

DFK 2014.12.18. 09:14:11

A gond az, hogy igényes művekre nincs akkora igény, hogy abból megéljen egy kiadó.

galagonya 2014.12.18. 09:40:23

Volt mostanában egy cikk pont az e-könyvekről. Ha jól emlékszem, akkor a papíralapúnak 5% az áfája, a digitálisnak 27 % ( eus szabályozás, hogy a papírnál kicsi az áfa). A papírnál 15-20 % szerzői jogdíj, a digitálisnál 40%.

Kjos 2014.12.18. 09:44:46

Dfk: a 2x2 az egzakt modon 4. Az "igenyes muvek" megfoghatatlan fogalom. Rejto a ponyva egyik kiralya. Szepirodalmi szempontbol nulla. Hatalmas olvasotaborral. En is koztuk vagyok. Igenyes? Ha igen, miert nem?
Bartos Erika Anna, Peti, Gergo cimu konyvei a legkeresettebb gyerekkonyvek. Hozzaertok szamara szinvonaltalan. Igenytelen? Ha igen, miert nem?

A Guinness rekordok konyve igenyes?

Ha barmelyik kerdesre nincs biztos valaszod, akkor nyugodtan visszavonhatod kommentedet.

ekat 2014.12.18. 09:48:22

Én jópár éve leálltam a magyar könyvek olvasásáról, de nem azért, mert drágának tartottam őket, hanem azért, mert olyan pocsék minőségűek voltak papírilag és/vagy helyesírásilag és/vagy fordításilag. Akkor álltam át az olcsóbban kapható angol könyvekre. (Jó, mondjuk, hogy őnáluk nagyobb a példányszám.)
Azóta már pár éve e-olvasóm van, teljesen vegyesen van ingyen letöltött és vásárolt tartalmam, a Book&Walk 1.500-ra leértékelt 2.000 forintos könyveit nem sokallom (ajándéknak), és az Amazon.com-on is sokat vásárolok angol és német könyvet is, nagyon sok náluk az 1-2-5-8 dolláros jó könyv. A kedvenc szerzőimért meg a megjelenés napján a 15-25 dollárt is kifizetem.
De a vacak magyar könyvek mostanra tényleg túl drágák is, 5.000 forint mondjuk 3-4 óra olvasásért?.....

ekat 2014.12.18. 09:57:06

Alsaquem, ne keverd össze a modern, e-inkes e-book-olvasót az e-book formátummal, és a sokak által e-booknak hívott elektronikus formában tárolt dokumentumokkal meg pláne ne. Az e-ink abszolút nem rontja a szemet, és a rendes e-book (mobi, epub, prc, azw..) formázható, nagyítható, akármi.

2014.12.18. 10:00:09

Magam is szerkesztő vagyok, és ezért maximálisan egyetértek veled. Aki azt hiszi, hogy a könyvkiadásból manapság meg lehet gazdagodni, és külön embereket foglalkoztatnak azért, hogy a kiadóhoz befolyt milliókat/milliárdokat számolják, az nagyon el van tévedve.

Az általad leírtakat néhány dologgal szeretném még kiegészíteni, melyekkel a jelek szerint sem a cikk szerzője, sem a kommentelők nincsenek teljesen tisztában.

Ahogy te is írod, a könyvterjesztők a könyv árának jelentős részét el is viszik. A maradékból (amit hónapok múlva lát csak a kiadó, ha lát egyáltalán valaha) kell kigazdálkodni a szerzőnek járó pénzt (a jogdíjat), a belső munkatársak munkáját (akik amúgy szintén panaszkodnak – és joggal –, hogy kevés a fizetésük), a szaklektort, a korrektort, a marketinget. Meg az iroda bérleti díját és fenntartásának minden költségét. Mert nem minden könyvkiadó-tulajdonos lakik palotában, melynek egy részében könyvkiadót tudna működtetni.

Ha egy kiadó meg akar élni a mai magyar könyvpiacon, és nem kimondottan a gagyiból – ezek iránt egyébként érdekes módon a magasnak mondott árak miatt is nagy a kereslet –, muszáj jelen lennie a nagy könyvszakmai eseményeken (könyvfesztivál, könyvhét stb.), muszáj a külföldi szerzőit Magyarországra hozni, stb., stb. Ezeknek is megvan a maguk nem is csekély költsége.

Visszatérve a terjesztésre, a terjesztők terjesztik ugyan a könyvet (ami többnyire azt jelenti, hogy bizományban náluk van), de azt hozzájuk a kiadónak kell kiszállítania. Ehhez ugyebár kell egy erre alkalmas autó, és akinek van kocsija (nekem nincs, mert nekem például arra nem telik), az máris tudja, hogy miféle pluszköltségeket jelent ez. De szükség van rá, mert a terjesztő legfeljebb visszavinni hajlandó az általa eladhatatlannak ítélt könyvet (ez nemegyszer a megjelenéstől számított 2-3 hónapot jelenti!), elhozni már nem. Külföldön több éves könyvekhez is folyamatosan hozzá lehet jutni a boltokban, de Magyarországon szerintem még a fél évvel ezelőtti Könyvhét könyveit se biztos, hogy gond nélkül megtalálnád a könyvesboltokban.

Valaki azt írta, a könyvkiadás elsorvad, és csak a képes albumok maradnak meg. Most csalódást okozok neki, mert szerintem pont ezek a kiadványok fognak eltűnni a leghamarabb. Azok, akik számára a világ legtermészetesebb dolga, hogy mindent ingyen töltögetnek le az internetről, mert „az jár”, „annak az árát már megfizettük” (mikor, miben fizette meg az, aki oly büszke arra, hogy mindig megtalálja a legolcsóbb – vagyis az ingyen – beszerzési formát, és tán még az internetkapcsolata is a „magyar élelmesség” eredménye), nyilván meghökkennek, ha megtudják, hogy EGYETLEN jogtiszta fotó mennyibe kerül, hát még egy egész albumra való. És hökkenj meg magyar, vannak olyan kulturális közkincsek is, amelyeknél ki van kötve, ki készíthet róluk jogtiszta fotót. Minden más kép kalózfotónak minősül a könyvkiadás szempontjából, akkor is, ha a kiadó fizetett érte. EGYETLEN kétes eredetű fotó miatt milliós perek zúdulhatnak egy kiadó nyakába, és természetesen a jóhiszeműség az, amit senki nem feltételez róla.

Sok minden történhet a magyar könyvpiacon, ahol szerintem is nagyobb a kínálat, mint a kereslet, ámbár az utóbbi egyáltalán nem az arra érdemes könyvek iránt nyilvánul meg. Én például e-bookon se adnék egy fillért se olyan könyvekért, melyekkel itt néhány fórumozó példálózott, torrenten sem kellenének, és nem is a pénzt, inkább a drága időmet sajnálnám azoknak az elolvasására. Egyetlen dologtól azonban SAJNOS nem tartok. Hogy az angol nyelvű Amazon és az angol nyelvű könyvkiadás komoly konkurencia lehet egy olyan országban, ahol az emberek figyelemre méltó hányada még a saját anyanyelvén sem tud rendesen olvasni, sőt gyakran még beszélni se. A jelenlegi helyzet miatt szerintem nem a könyvkiadás fog meghalni, hanem sajnos az igényes szépirodalom. A kettő között van különbség, nem is kevés.

Összefoglalva: a könyvárak szerintem legkevésbé a kiadó miatt magasak. Legfőbb oka ennek a szakmát sújtó rengeteg hátrányos rendelkezés, ami miatt képtelenség egy kiadónak hosszabb távra tervezni, és színvonalban gondolkodni. Az olvasók esetében a probléma szerintem inkább az, hogy a jövedelmükhöz képest magasak a könyvárak. De ugyan, ki van megfizetve ebben az országban az átlagemberek között? És abban nyilván egyetértünk, hogy az alacsony jövedelmek kérdését nem a könyvszakmának kéne megoldania.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.12.18. 10:00:35

a könyvkiadóknál már csak a zenekiadók a rosszabbak. Egy cd 5000???

Mire fel?

Amcsiból rendelek valamit postástól 3500 és már lehet drágát vettem.

darazsistok 2014.12.18. 10:06:23

@Kjos: Arról beszélsz, hogy a jelenlegi működés szerint nem lehet kedvezőbb feltételekkel eljutattni az olvasókhoz könyveket. Elfogadom, hogy így van, te értesz hozzá. Nem kellene-e akkor azon dolgozni, hogy megváltoztassátok (ti, kiadók) a jelenlegi működést? Kössetek szövetséget azokkal, akikkel azonosak az érdekeitek (tippem: az olvasókkal - már, ha nektek, kiadóknak is az a célotok, hogy megmaradjon a magyar könyv), feszüljetek azok ellen, akik ellehetetlenítik a helyzetet (terjesztők), kilincseljetek a hatalomnál, harcoljatok ki kedvezőbb feltételeket (ahogy a múltban is tették a tehetséges elkötelezettek).

De ti - nagyon úgy tűnik -, nem a magyar könyvért küzdtök, hanem a cégetek életben maradásáért. Meghajoltok a terjesztők előtt, a terheket az olvasók nyakába varrjátok, és borzasztóan sértve érzitek magatokat, ha az olvasó nem akarja, nem tudja tovább viselni ezeket a terheket.

Úgyhogy, igenis: pusztuljanak a magyar könyvkiadók, és adjanak helyet azoknak, akik képesek és hajlandók azt a célt szolgálni amiért ti vagytok: a könyveket eljuttatni az olvasókhoz.

loggoll 2014.12.18. 10:12:06

1: Az ekönyv előállítása valójában nem sokkal olcsób, mint a papírosé.

2: Kész könyv letöltése továbbra is törvénybe ütközik, hiába fizettél bármilyen adathordozódíjat.

darazsistok 2014.12.18. 10:14:47

@loggoll: Írod: "Az ekönyv előállítása valójában nem sokkal olcsób, mint a papírosé. "

Ezt el tudnád magyarázni röviden? Hogyan lehetséges ez?

loggoll 2014.12.18. 10:26:23

@ darazsistok
Röviden: A jogdíj több, az összes többi költség ugyanannyi, kivéve a nyomdaköltséget, amely ugyan nagy tétel, de egy könyv előállítási költségének akisebb része (egy print könyvnél általában a bolti ár 10-20 százaléka). A terjesztés sem olcsóbb, az ekönyv-terjesztők is elkérik a százalékukat. Az áfa pedig 5 helyett 27 százalék.

darazsistok 2014.12.18. 10:26:28

@Kjos: "Miert tette fel ezt az irast az Index az oldalara???"

Már nincs kint. Odaszóltál?

2014.12.18. 10:33:45

Mindenképpen könyvvásárló maradok. Sokat költök könyvekre, nagy könyvtáram van. Olvastam e-könyvet is, ha nem találtam meg másképp. Járok könyvtárba is, rendszeresen.

De nekem kell az élmény. A papírkönyv. Amikor kézbe vehetem, megszagolhatom, öröm. Nem cserélem el semmi másra. Szeretek este, az ágyamban fekve olvasni, jólesik a békés esti nyugalom, csend. És, gondolom, vagyunk ezzel így sokan. Aki már gyermekkorában megtapasztalta az olvasás örömét, attól nem lehet elvenni, egy élet kevés hozzá:)

randomuser1 2014.12.18. 10:40:54

ezt már lejáccották a hanglemezekkel, a cédé megölte a vinilt, de pár sznob kedvéért a mai napig gyártják a recsegőst, marhadrága persze, de ha valakinek erre van igénye, fizesse meg..
a tapírkönyv is egyre drágább lesz, oszt jónapot

randomuser1 2014.12.18. 10:42:27

@Linn: szerintem nem, ilyet csak kultúrsznob vénlányok csinálnak!
a többiek dugnak meg tévét néznek az ágyban.

Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2014.12.18. 10:46:23

@darazsistok:
Te "pusztuljanak a magyar könyvkiadók", értsd már meg, hogy senki, de senki nem dolgozik ingyen.
1 vagy 2 könyvet még meg lehet csinálni szerelemből, de ahhoz hogy egy cég elfogadható munkát végezzen, ahhoz gyakorlat kell sok kiadott könyvvel.

Nem jön ki olcsóbban egy könyv kiadása,ha meg is akar élni belőle a szakma.
Hiába jönnének új cégek új emberekkel, mire megtanulják, hogy mit hogyan kell csinálni, addigra ők is pont ilyen árakon dolgoznának.

Te ingyen dolgozol?
Mit szólnál, ha felháborodnék azon, hogy te keresel és megélsz a munkádból?
Miért nem hirdeted magad drága pénzért, hogy ingyen munkát vállalsz(ha meg még iskolába jársz, akkor meg nem érted az egészet úgysem)...

_iMaginer_ 2014.12.18. 10:46:37

Legtöbben nem gondolnak bele hogy egy sikerkönyvnek kell eltartani 5–10 kevésbé sikeres – így veszteséges – könyvet. Ha olcsó lenne a könyv, sokkal kevesebb címet adnának ki, mert csak biztosra mennének a kiadók.

darazsistok 2014.12.18. 10:46:38

@loggoll: Köszönöm.
A magasabb jogdíj (a magyar könyv szempontjából) jó dolog. A magasabb áfa nonszensz, van lobbi ami próbál ezen változtatni?
Hogy a terjesztés nem olcsóbb, nehezen hihető. Nem kell raktárazni, üzlethelyiséget fenntartani, raklap pénzt fizetni, stb. Vagy ennyire éhesek az e-könyv terjesztők? Ha igen, akkor a technológia itt a kiadók pártján áll: egy webstore létrehozása nem tétel.

2014.12.18. 10:56:38

Emmanuel:) Vicces fiú vagy te. Dugás után is lehet olvasni. Meg előtte is. Sőt, van aki közben is:) Én imádom az ágyban olvasást, más meg azt csinál tőlem, amit akar.

2014.12.18. 10:58:07

Inkább azzal van bajom, hogy rendkívül sok az értéktelen könyv a piacon. Mármint irodalmilag nulla. Talán ezeket nem kellene kiadni, minek? Kinek?

talpi 2014.12.18. 10:59:00

@Flaggx: nekem rengeteg megvan.

Kjos 2014.12.18. 11:03:08

@darazsistok: de. Kinn van. Index2-n. Az odaszoltal-t rosszinulatu kerdesnek tartom, ignoralom.

darazsistok 2014.12.18. 11:07:06

@Bambusznyárs: Nem azt szeretném, hogy a kiadók ingyen dolgozzanak. Azt szeretném, ha okosabban, innovatívabban próbálnák megtalálni a helyüket a piacon. Azt látom (kívülről, nem vagyok könyves szakember), hogy a kiadók szerint mindenki gonosz, a szerző túl sok jogdíjat kér, a terjesztő túl sok jutalékot, az állam túl sok adót, az olvasó pedig ingyen tölti le a könyvet. Szegény kiadók pedig csak vergődnek ebben a helyzetben. Hát ne vergődjenek! Újítsanak, alkalmazkodjanak, harcoljanak (mindenki ezt teszi, aki talpon akar maradni). Egyetlen előre mutató kezdeményezést sem láttam (lehet, hogy volt, csak én nem tudok róla), csak az önsajnálatot és a mindenkire mutogatást.

(Az ingyen munkával kapcsolatban: lásd freeware, fansub, fan translation, fan labor, etc. Ezeket 2014 végén nem lehet nem komolyan venni, de még egyszer mondom: nem várom, hogy a kiadók ingyen dolgozzanak. )

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.18. 11:07:36

@galagonya: erre gondolsz?: ekonyvolvaso.blog.hu/2014/07/14/a_nagy_osztozkodas

Van itt matek rendesen, és január 1-től változik az ÁFA fizetési szabály is, hogy egyszerűbb legyen az élet: az iTunes-nak és az Amazonnak is 27%-os sarcot kell majd tolnunk.

Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2014.12.18. 11:09:42

@darazsistok:
De! Egy webshop létrehozás ebook hoz az komoly tétel.
Nem lehet egy előrekészített honlappal üzemeltetni.
Kérlek inkább kérdezz, mint kijelents, akkor nem kell minden egyes mondatod megcáfolni, ami nekem se jó érzés.
Természetesen értékelem, hogy figyelsz a válaszokra, jó érzés értelmes emberekkel vitázni.

darazsistok 2014.12.18. 11:11:41

@Kjos: Írod: "Az odaszoltal-t rosszinulatu kerdesnek tartom, ignoralom"
Az volt, elnézést kérek.

A többivel kapcsolatban (a nem rosszindulatú résszel) van vmi meglátásod, amit megosztanál?

(Nem találom egyébként az index2-n sem)

Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2014.12.18. 11:16:36

@darazsistok:
A kiadók nem tartják gonosznak a könyvszakma többi szereplőit.
Hidd el, hogy rengeteget agyal minden kiadó, és amit lehet az bevetettük.
Nem lehet pénz nélkül innovációt csinálni.
Ami a "freeware, fansub, fan translation, fan labor"-t illeti, ezek szépek és jók, depl. ha a filmgyártást nézzük, sosem lesznek olyan minőségűek, mint egy igazi film
Vajon miért nincs ilyen alapon működő kiadó ?

Ha válaszoljak azzal, hogy beidézem ezt:
"1 vagy 2 könyvet még meg lehet csinálni szerelemből, de ahhoz hogy egy cég elfogadható munkát végezzen, ahhoz gyakorlat kell sok kiadott könyvvel.

Nem jön ki olcsóbban egy könyv kiadása,ha meg is akar élni belőle a szakma.
Hiába jönnének új cégek új emberekkel, mire megtanulják, hogy mit hogyan kell csinálni, addigra ők is pont ilyen árakon dolgoznának."

Kjos 2014.12.18. 11:16:37

@Linn: volt olyan idoszak, amikor szabalyozták, mi ertekes, s mi nem. Ne sird vissza. A piac eldonti. Konnyen kehet, hogy s te ertekiteleted alapjan Harry Pottert ki sem adtak volna. Ez a konyv(-folyam) szazmilliokat hozott el a pc-juk elol.
A konyv soha nem volt olcso. Akkor sem, mikor keveset kelkett erte fizetni. A rendszervaltasig jekentosen ditálták a konyveket (mar amelyik egyaktalan megjelenhetett a lázári - Gyorgy, nem Janos - tűrt, tiltott, támogatott vilagban. Ezek valos arat most fuzetjuk. Ugy hivjak: allamadossag.
A rendszervaltas utan oedig, a hirtelen kott piacgazdasagban a kiadok nem vettek eszre, hogy a korabbi peldanyszamok nemtarthatoak, igy osszeroppantak. Akkor abbol nottek fel a mai nagyok, hogy a beragadt keszleteket kilora felvasaroltak, olcson eladtak. Ez az olcsosag nem volt fenntarthato.
A konyvnek annyi az ara, amennyi ra van irva.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.18. 11:17:18

@midnight coder:

"De az az igazság, hogy már elég régen olvastam utoljára magyarul, úgy hogy a magyar könyvkiadók hogyléte őszintén szólva annyira nagyon azért nem izgat."

Ezzel én is pont így vagyok, inkább angolul olvasok, hamarabb elérhető és a kínos vagy szánalmas fordítási hibák miatt sem kell bosszankodnom. És a hogy lassan ugyan, de csak nő az angolul értők aránya az országban, egyre kevésbé lesz szükség a magyar kiadókra.

Vagy a kiadókra úgy általában. Egy zenész nemigen lehet meg stúdió nélkül - persze nem a sample-ekből összebarkácsolt zeneipari hulladékokról beszélek -, ám egy szerző simán meglehet kiadó nélkül. A szerkesztési és egyéb munkákat egyre többen képesek elvégezni, alapesetben a HTML és a CSS némi ismerete szükséges hozzá. Vagyis az ilyen munkákra is egyre könnyebb lesz elfogadható áron embert találni. Ez persze nem fog tökéletes eredményt hozni, elég csak a tipográfia művészetére gondolni, de a kiadók tucatmunkái is többnyire nélkülözik az igényességet.

advaita 2014.12.18. 11:17:48

Azért ne felejtsük el, hogy nem kis részben a kereskedők által kiharcolt 50-60%-os árrések vezettek el a mai könyvárakhoz. A kiadók mire feleszméltek, már a fejükre nőttek.

darazsistok 2014.12.18. 11:18:15

@Bambusznyárs: Írod: "De! Egy webshop létrehozás ebook hoz az komoly tétel."

Ez a szakmám tizenpár éve (nem e-bookhoz, de egyéb digitális tartalomhoz igen), erről van fogalmam. Valószínű, hogy a "komoly tételt" nem egyformán értjük. Én azt mondom, h ma itthon 1-2M HUF-ból igen rendes e-book store-t lehet építtetni és szerintem ez nem komoly tétel egy kis kiadó ktgvetésében sem.

Kjos 2014.12.18. 11:22:41

@darazsistok: respektalom.
Milyen tobbi resz? Teleirtam s forumot :).

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.18. 11:22:55

@Kjos:

"A konyvnek annyi az ara, amennyi ra van irva."

A vevő meg eldönti, megveszi vagy nem. Egyre többen a nem mellett döntenek. Ha a kiadók nem ébrednek fel rózsaszín álmaikból, akkor a zenekiadók sorsára jutnak, csak sokkal rosszabbul. A zenekiadók is vergődnek, s végül kénytelenek (lesznek) lenyelni az online terjesztés békáját. A különbség csak az, hogy ha időben kapcsolnak, ők lehettek volna az online terjesztők. De ez a vonat már elment nekik.

A könyvkiadók előtt még ott a lehetőség, de már nem sokáig. Az Amazonon egyre népszerűbb a saját szerzői kiadás, igaz, egyelőre még inkább csak a kezdő szerzők körében. Ám ez változni fog.

loggoll 2014.12.18. 11:24:40

@darazsistok

Az ekönyv-kereskedők nem kérnek sokkal kevesebbet, mint a print könyvvel foglalkozó kereskedők. Bizonyos költségek nincsenek, de pl. a marketingköltség nagyobb. (Szerintem még egyikük sem gazdagodott meg.)

Árulhatnánk mi magunk az ekönyveket, mint ahogy a printet áruljuk, de itt fontos, hogy a vevők nagy része a kereskedőknél keresi a könyvet, nem megy a kiadóhoz. Kérdés, hogy nekünk a letöltéses értékesítést érdemes-e fejleszteni úgy, hogy a havi e forgalom durván 20 ezer forint, és annak nagy része úgyis az ekereskedőknél marad.

loggoll 2014.12.18. 11:30:20

"itthon 1-2M HUF-ból igen rendes e-book store-t lehet építtetni és szerintem ez nem komoly tétel egy kis kiadó ktgvetésében sem."

Ez komoly tétel. A teljes magyar legális ekönyvpiac olyan 50-100 millió lehet. Nekünk a havi ekönyv bevételünk olyan 10-20 ezer forint. Ennyi bevételre nem fektetek be 1-2 milliót (Mondjuk szerintem kevesebből is megúszható, de az is sok.)

Kjos 2014.12.18. 11:33:43

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Nem. A zene digitalis piaca es a konyvé nem parallel. A zenei piacnal egy-ket szazalek lehet a hagyomanyos hordozok reszesedese, a konyvnel ez forditott, ott ennyi ez "e".
Es még sokaig nem varhato robbanas.

darazsistok 2014.12.18. 11:37:35

@Kjos: "Milyen tobbi resz?"
Az innovációkról, amivel a kiadók reagáltak a megváltozott piaci körülményekre. (A hazai kiadók.)

Bambusznyárs · http://fighter.blog.hu 2014.12.18. 11:52:00

@darazsistok:

logoll megválaszolta az újabb kijelentésed.
Mondjuk szerintem az 50-100M is sokkal több mint a valós évi teljes forgalom itthon ebookban.
Itthon szinte mindenki azt gondolja, hogy a digitális formátum az ingyen "jár" neki, és szemétség hogy pénzt kérnek érte.

Ha pedig te személy szerint segíteni szeretnél, hogy olcsóbban és könnyebben hozzáférhetőek legyenek az ekönyvek, akkor a kedvenc magyar könyveidet megjelentető kiadónak ajánld fel, hogy INGYEN elkészíted és üzemelteted a webshopjukat, puszta segíteni akarásból.
Kezdheted esetleg akár logoll kiadójával, ha már úgyis kialakult egy kultúrált párbeszéd közöttetek.
Ennek már lenne súlya , mert a te idődet és tudásodat tennéd bele a mérleg egyik serpenyőjébe,
míg jelenleg az egyikben emberek tényleges munkája van szemben a másikkal ahol csak egy leírt vélemény .

darazsistok 2014.12.18. 11:55:18

@loggoll: Valószínű, hogy az fog túlélni aki befektet. Vagy másképp találja meg a módját, hogy jelen legyen az e-piacon.

Az olvasók egy része elég elkötelezett (a könyv mellett) ahhoz, hogy áldozatot hozzon. Tízezreket biztosan nem lehet az utcára vinni, de egy okos kezdeményezés biztosan nem maradna támogatók nélkül.

Köszönöm a beszélgetést, sajnos most nem tudom folytatni, este még visszanézek.

darazsistok 2014.12.18. 12:03:59

@Bambusznyárs: Írod: "akkor a kedvenc magyar könyveidet megjelentető kiadónak ajánld fel, hogy INGYEN elkészíted és üzemelteted a webshopjukat, puszta segíteni akarásból"

Pontosan erre gondoltam (az előző commentben logoll-nak). Szívesen és ingyen dolgoznék egy ilyen projectben, és biztos vagyok benne hogy mások is segytenének. Ennek a kereteit nyilván a kiadóknak kellene megteremteniük. Alig várom, hogy elkezdődjön valami.

juan88 2014.12.18. 12:19:11

@bikmakk:
Maga nagyon el van ám tévedve! Valószínűleg első generációs, vagy gyenge minőségű olvasót használt.

1. Természetesen az ebook formátumban is megvannak ezek, csak éppen hivatkozásokkal, ami keresgélés nélkül vezeti az adott magyarázó részhez. Aztán megint csak időveszteség nélkül folytatható az olvasást.
2. Szerintem igazságtalan különböző kiadványok így összehasonlítani. Persze le lehet tölteni egy pongyola kalózfordítást is, pdf, vagy rtf formátumban csak minek?Maradjunk annyiban, hogy igényes olvasó igényes tartalmat keres, pl ha Kindle olvasóm van, akkor igenis megkeresem a megfelelő mobi könyvet. Pl. Stephen King Setét Torony ciklusa legalább 4 verzióban érhető el a hazai oldalakon, amelyiket én olvastam abban speciel az illusztrációk, mint a megfejthetetlen ajtó hieroglifái, vagy a kulcsok is gyönyörűen szerepeltek.De nagyon eltértem attól amit mondani akartam. A lényeg, hogy ugyanazon fordító munkája ugyanúgy jelenik meg mind a két formában. Mondjum furcsa is lenne másként. :)
3. Ez vitathatatlan előnye a hagyományos könyveknek. Bááár... Az ebookot tudom egyszerre olvasni az unokámmal, két eszközön, a hagyományos könyv viszont ritkán van egyszerre két helyen. Továbbá ami a netre felkerül, az ott is marad. Nem véletlen, hogy a minőségi olvasók felhő alapon működnek. Ha én egyszer megveszek egy ebookot és küldöm a Kindleömre, akkor egyrészt 5 percen belül minden szinkronizált eszközöm megkapja.Másrészt ha tűz ütne ki, vagy elhagynám az olvasót, vagy vízbe esne a.táskám, és további vis mayorok, minden további nélkül folytatom az olvasást a szinkronizált eszközömön, vagy egyszerűen veszek egy másik olvasót, szinkronizál, és minden könyvem megvan, akár ugyanonnan folytathatom is tovább. A hagyományos könyvek ugyebár nem ilyen ellenállóak. Csak képzelje el, ha az Alexandriai könyvtár szinkronizált archívum lett volna. :)
4. Igen képes rá az olvasó. Sőt, a jegyzetek kimenthetők és kereshetők. Sőt felhőben tárolódnak, és szinkronizálhatóak, tehát ha Ön otthon belejegyzetel Platonba, azt a jegyzetet nem tudja a beszélgetés közben a partner könyvében megmutatni. Ellenben nekem még csak arra sincs szükségem,hogy nálam legyen az olvasóm, hiszen a telefonom szinkronban van vele. Szélsőséges esetben még a telefonomra sincs szükségem.
5. Nagyon gyerekcipőben járnak meg az olvasók, de már most ki lehet jelenteni, hogy 10 éven belül elkészül az amelyik túléli a gazdáját. Az első Kindleök meg mindig mennek, igazából csak az újítások miatt éri meg őket cserélni. Mindez ugyanakkor nem jár tartalomvesztéssel. Ha tönkremegy veszek egy újat és ugyanonnan folytathatom.
6. Amiről Ön beszél az nem formátum, hanem adathordozó. Hagy magyarázzam el. 10 éve ha vett egy Adidas futballcipőt, az nagyon sokban különbözött attól amit ma vesz.Viszont ugyanazt a lábat dugja bele, és ugyanúgy rugja a labdát, és ugyanarra a célra használja a cipőt. Persze meglehet a szentimentalitás, hogy a régiben meg volt anyag, meg hogy ebben már nem olyan gyors, pedig csak q viselő öregszik. A formátumok nagyon ritkán változnak csak. Hány éves is a doc vagy vagy a pdf? Továbbá ezek mindig átjárhatóak,sőt az Amazon online konvertál Ön helyett. És tudja, felhő, szinron, stb...

Értem én a rajongását a könyvek iránt, de ezek az érvek amiket felhoz részint szentimentálisak, részint valótlanok vagy alaptalanok. Vannak még olyan helyzetek amikor hatékonyabb egy könyv mint egy olvasó, de ezek rendkívül izolált szituációk, másrészt az ebook olvasók ezekre is igyekeznek választ adni. Nemrég jelentettek be egy tizensokcolos olvasót amin egyszerre 3 könyv lehet.megnyitva, illetve kezelni tudja a műszaki rajzokat. Arról nincs hír, hogy egy Szobota atlasszal hogy boldogul, de gondolom megoldja.:) Az ebook maga a haladás, a forma, ami követi a funkciót. De mindig lesznek akiknél a forma a fontosabb.

mocsariszorny 2014.12.18. 12:20:40

Egyébként olvas valaki magyar szerzőket? Ki találta ki ezt a "4-5 ezer forint egy könyv" dolgot? A legtöbb magyar könyv 3 ezer forint alatt van, ha ajtótámasz méretű keménykötésű akkor van 4 ezer környékén. Az idegen nelvről fordított szépirodalom, keményfedeles kiadásban 3,5 ezer körül szokott lenni. Miről beszéltek, emberek? Az angol nyelvű e-könyvek is átlag 3 ezer forint körül vannak (tudom, mert rendszeresen veszem őket). Valóban lehet angliából meg amerikából rendelni, én is azt teszem, mert az általam keresett könyvek nem elérhetők az országban. De magyar író könyvét csak nem fogom az nCore-ról töltögetni, az istenit neki!

Ulysses99 2014.12.18. 14:23:03

A kedves kommentelők többsége úgy látom, a Magyarországon szokásos írói tiszteletdíjakkal sincsenek tisztában. Általában klasszikus szerzők (pl. Weöres Sándor) örökösei kapják a legmagasabb honoráriumot, ez a könyvek eladási árának 12 %-a. Élő klasszikusok, vagyis a legnevesebb szerzők (mondjuk Nádas, Závada kategória) részesedése többnyire 10 %. Az írók többsége viszont csak 6-8 %-ot kap, de például gyerekkönyv esetében, ahol az illusztrátor egyenrangú alkotónak számít, lehet, hogy osztoznak az íróval ezen a 6-8%-on. És komoly kortárs irodalom és gyerekkönyv esetén általában 2000 körül van az első kiadás példányszáma, utánnyomás, 2., ne adj isten többedik kiadás vajmi ritkán adódik.
Sikerszerzők, pl. celebek könyveinél, amit nagy példányszámban adnak el, nem tudom, mi a tarifa.
Vagyis mindenkinek rossz, de az alkotó jár a legrosszabbul. Egy minimálbéres takarítónő bérének a töredékéért dolgozik általában, ha a munkájába fektetett időt nézem. És akkor még olyan apróságokat nem vettem figyelembe, hogy nem minden takarítónő tud igényes, netán díjakkal elismert szöveget létrehozni.

randomuser1 2014.12.18. 15:13:16

@Ulysses99: régen a gazdagok és az okosok kiváltsága volt az írás, ma meg a takcsinánivel összevethető szakmunka..
értem :)

Ulysses99 2014.12.18. 15:18:35

A bér alapján szakmunka sem.

randomuser1 2014.12.18. 15:47:42

tehát, az író javadalmazását akár ki is hagyhatjuk a képletből.
marad ez ebook, ingyen terjesztve, ahogy meg is teszik egyesek, ha nagyon híressé akarnak lenni.

Ulysses99 2014.12.18. 17:21:57

Félreérted, mit akarok mondani.
Egy író se pusztán a "dicsőségért" ,hobbiként ír. Az a dilettáns. Mindenkinek meg kell élnie valahogy, írókámnak is ki kell fizetnie a rezsit, meg ennie kell, és akkor még családot nem is számoltam. Merthogy ilyen elferdült vágyai is lehetnek.. Írásból megélni a jelenlegi felállásban csak a legnagyobbaknak (és idősebbeknek) sikerül, akiknek külföldi jogdíjaik, Digitális Akadémia járuléluk , egyebük van. A magyar jogdíjakból senki nem tud megélni, a legtöbb írónak van más munkája is, ha csak nem hívják pl. Nemere Istvánnak, és nem úgy, ír, mint aki fát vág. Nemere nem minőség, ő egy igen termékeny iparosember, a nagybetűs magyar irodalomnak nem része. Más kategória.
A magyar piac a lélekszámunk miatt túl kicsi, a népesség túl szegény ahhoz, hogy eladási példányszámok alapján egy-egy író mondjuk legalább a pedagógus jövedelmet megkeresse. Az írói jövedelmek, honorok az elmúlt 25 évben nagymértékben lecsökkentek. A relatíve magas könyvárak mellett is szégyenletesek. Erre céloztam a példálózásommal.
Egy nemzet irodalmának (an bloc művészetének) tönkremenetele hosszú folyamat. Nem tudjuk még, a jelenlegi helyzet hova vezet, de vezethet pl. egy irodalmi elszegényedéshez is. Fiatal, kezdő írók mindig voltak, mindig lesznek - de nem mindegy, hány százalékukból lesz jelentős író 20 éven belül, hány potenciális Esterházyt és Nádast vesztünk el egyszerűen azért, mert ha ők több kötet után se tudják fenntartani magukat a jövedelmükből, akkor keserű szívvel, de elhagyják a pályát. Merthogy nagyregényt mondjuk egy teljes embert kívánó tanári pálya mellett igencsak nehéz megírni.

Ulysses99 2014.12.18. 17:27:57

Vagyis a következmény; hogy sokkal kevesebb minőségi dolgot lehet majd olvasni a te ingyenes e-bookodon, mert kevesebb jó író lesz, és nem lesznek jó lektorok és szerkesztők se, akik megszűrnék és gatyába ráznák a felbukkanó fiatal írók szövegeit. Szarból nem lehet várat építeni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.18. 17:29:42

@Kjos:

"A zene digitalis piaca es a konyvé nem parallel."

Nem az, de a folyamat hasonló.

"A zenei piacnal egy-ket szazalek lehet a hagyomanyos hordozok reszesedese, a konyvnel ez forditott, ott ennyi ez "e"."

Az 1-2% a zenénél igaz lehet akkor, ha az illegális forgalmat is figyelembe veszed, különben jelenleg tudtommal közel fele-fele az arány.

Arról meg inkább ne jósolgassunk, mikor lesz robbanás az e-könyvek piacán. Az USA-ban mellesleg már most folyik a robbanás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.18. 17:33:21

@loggoll:

"Ennyi bevételre nem fektetek be 1-2 milliót (Mondjuk szerintem kevesebből is megúszható, de az is sok.)"

Pedig az üzletben általában úgy szoktak működni a dolgok, hogy először a befektetés, aztán a bevétel. Ha te nem, fektetsz be, megteszi más, aztán majd csodálkozol, mitől maradtál le a versenyben.

"Kérdés, hogy nekünk a letöltéses értékesítést érdemes-e fejleszteni úgy, hogy a havi e forgalom durván 20 ezer forint, és annak nagy része úgyis az ekereskedőknél marad."

Ha nem fejleszted az elektronikus értékesítést, akkor az e-könyvek forgalma továbba is a kereskedőknél marad - még akkor is, amikor már nagyobb hányadát teszik ki a forgalomnak.

Ezt hívják úgy, hogy a v onat elmegy, te meg a peronon maradsz és nézel, mint a moziban.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.12.18. 17:59:26

@juan88:

"1. Természetesen az ebook formátumban is megvannak ezek, csak éppen hivatkozásokkal, ami keresgélés nélkül vezeti az adott magyarázó részhez. Aztán megint csak időveszteség nélkül folytatható az olvasás" - Ez nem túl meggyőző. Egy regényben nem túl nagy mennyiségű lábjegyzet, illetve végjegyzet található. De említhetném a klasszika-filológiai alapművek esetében megszokott, lap szélére írt, standard, kötettől független oldalszámjelzést: lásd Stephanus-számozás, Bekker-számozás, stb. Nem tudom, látott-e már Ön közelről ilyen műveket, de nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy adott oldalon a konkrét szövegtükör kisebb, mint a hozzá tartozó apparátus. Egy könyvoldalon ez azonnal és gond nélkül átlátható, míg egy e-book olvasón ide-oda kell hozzá lépegetni, ugrálni, görgetni.

"2. (...) Maradjunk annyiban, hogy igényes olvasó igényes tartalmat keres (...), [p]l. Stephen King Setét Torony ciklusa (...) A lényeg, hogy ugyanazon fordító munkája ugyanúgy jelenik meg mind a két formában[.] (...)" - Hát, szerintem nagyon mást értünk mi igényes művek alatt, de persze ízlés dolgában nem illik vitatkozni. Egy regény esetében megint csak elmondható, hogy a különböző fordítások minősége között a dolog természetéből fakadóan sokkal kisebb különbség lehet, mint mondjuk egy ókori szerző értekezései esetében. Azaz nagyon nem mindegy, hogy milyen az adott fordító klasszika-filológiai és egyéb tudományos felkészültsége, műveltsége. Egy színvonalas könyvsorozat esetében mindezt a felkészültséget ugyanúgy hajlandó vagyok megfizetni, mint a papír, a tipográfia és a borító minőségét.

3. "(...) Az ebookot tudom egyszerre olvasni az unokámmal, két eszközön, a hagyományos könyv viszont ritkán van egyszerre két helyen. Továbbá ami a netre felkerül, az ott is marad. Nem véletlen, hogy a minőségi olvasók felhő alapon működnek. Ha én egyszer megveszek egy ebookot és küldöm a Kindleömre, akkor egyrészt 5 percen belül minden szinkronizált eszközöm megkapja.Másrészt ha tűz ütne ki, vagy elhagynám az olvasót, vagy vízbe esne a táskám, és további vis ma[i]orok, minden további nélkül folytatom az olvasást a szinkronizált eszközömön, vagy egyszerűen veszek egy másik olvasót, szinkronizál, és minden könyvem megvan, akár ugyanonnan folytathatom is tovább. A hagyományos könyvek ugyebár nem ilyen ellenállóak. (...)" - Ebben részben igaza van. De fordult már elő velem olyan, hogy például a Dropbox hibája miatt elvesztettem fontos fájlokat. Olyan is volt, hogy az a webes e-mail kliensemet órákig nem tudtam elérni. De arra sem vennék mérget, hogy ezek a szolgáltatások örök életűek. Hiszen az iwiw.hu sem volt örökéletű, vagy a GeoCities-re feltöltött honlapokra is keresztet lehet vetni. A könyveimet tulajdonképpen csak egy lakástűz képes teljesen elpusztítani. Minden más esetben van esély a megmenekülésre (árvíz esetén felmenekítem őket a padlásra, földrengés esetén kiszedhetők a romok alól). Arról nem beszélve, hogy ha napokig nincs villanyáram, akkor az e-könyv olvasásnak is búcsút lehet mondani. (folytatom)

"4. Igen képes rá az olvasó. Sőt, a jegyzetek kimenthetők és kereshetők. Sőt felhőben tárolódnak, és szinkronizálhatóak, tehát ha Ön otthon belejegyzetel Platonba, azt a jegyzetet nem tudja a beszélgetés közben a partner könyvében megmutatni. Ellenben nekem még csak arra sincs szükségem,hogy nálam legyen az olvasóm, hiszen a telefonom szinkronban van vele. Szélsőséges esetben még a telefonomra sincs szükségem." - Ugyanaz a véleményem, mint az előző pontnál. Vagyis a felhőben nem feltétlenül bízom meg. Ellenben van olyan könyvem, amelyben még mindig benne van az a papírcetli, amit édesanyám kb. 40 évvel ezelőtt helyezett bele.

5. "(...) Ha tönkremegy veszek egy újat és ugyanonnan folytathatom." Abból a pénzből én inkább könyvet veszek.

6. "(...) A formátumok nagyon ritkán változnak csak. Hány éves is a doc vagy vagy a pdf? Továbbá ezek mindig átjárhatóak (...)"- Tisztán emlékszem, mennyit szenvedtem, amikor még Windows XP-m volt 2003-as irodai csomaggal, és valaki egy docx kiterjesztésű fájlt tartalmazó lemezt adott nekem... hát, bizony napokig nem tudtam megnyitni. És akkor még internetem sem volt, úgyhogy a szükséges kis freeware programot, ami a docx fájlokat doc fájlokká alakítja, külön kellett levadásznom egy ismerősöm internetes gépén, majd CD-re kiírni és a CD-ről telepíteni a gépemre. Azóta Windows helyett Linuxot használok, MS Office helyett pedig LibreOffice-t, sőt, már jó ideje internetem is van, de még mindig előfordul, hogy szívok egyes formátumokkal, és emiatt órákig kell rendszergazdát játszanom. (ALÁBB FOLYTATOM)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.12.18. 18:00:00

@juan88:

" (...) Nemrég jelentettek be egy tizensokcolos olvasót amin egyszerre 3 könyv lehet.megnyitva, illetve kezelni tudja a műszaki rajzokat. (...)" - Remek, de azért azt Ön is tudja, hogy ha e-book olvasóról beszélünk, akkor nem az ilyenekre gondolunk, illetve az emberek 99.99 %-a nem ilyet fog vásárolni. Tehát az eredeti nyelvű vers összehasonlítása a fordítással (hozzá esetlegesen a kritikai kiadás apparátusának böngészése) még egy jó ideig sokkal hatékonyabb lesz papír alapon.

randomuser1 2014.12.18. 19:02:40

@Ulysses99: tul.képp igazad van, bár arra kíváncsi lennék, ki és mit olvas ebukon..
van egy olyan halvány tévképzetem, h a többség még csak nem is magyarul teszi, vagy ha de, fordítást.
kicsi nép, ritka nyelv,híg irodalom.. és sose volt ez másként.
szépirodalom.. annyira kevesen vannak azok, akik meg tudják különböztetni a rosszat a nemrossztól, azok egy része mondjuk valami okból kortárs hazai irodalmat fogyaszt, párezer emberre tényleg nem éri meg fenntartani egy teljes nyomdaipart
van pár ismim aki szereti ilyen ulpiusház kategóriában legeltetni a szemét, ők általában levaterázzák harmad, negyedáron .

juan88 2014.12.18. 19:25:28

@bikmakk:

1. Nem. Bevallom nem tudom mit jelentenek ezek a kifejezések, illetve nem láttam még ilyen művet közelről. Ön látta már közelről funkcionális szkizofren személy MMPI klinikai skáláinak a grafikonját? :) Mindemellett készséggel elhiszem Önnek, hogy akadnak ilyen kötetek. Viszont ha fogott már ebook olvasót, akkor tudnia kellene, hogy nem görgetjük, hanem lapozzuk. Extrém mennyiségű láb és széljegyzet megjelenítésére valóban korlátozottan alkalmazható, viszont két dolgot nehezen hiszek el. Az egyik, hogy gyorsabb lenne a végjegyzetekhez lapozni, mint egy egyszerű hivatkozást lekövetke odaugratni. A második pedig, hogy bármennyire is egyszerűbb lenne egy Ön által példaként állított terebélyességű széljegyzetet a tükörszöveggel együttesen átlátni, mint mondjuk a hivatkozását lekövetve átváltani az adott jegyzetre. Ennek a roppant egyszerű indoka az, hogy a fókuszát mindenképpen mozdítani kell, az olvasáshoz nélkülözhetetlen szakkádikus szemmozgások miatt pedig nem képes két eltérő szövegtörzs egyidejű olvasására, sem értelmezésére. A lapozás az ebook olvasón, két egymástól igen távoli szöveg között a hivatkozásoknak hála egy szakkádhoz szükséges idő alatt megtörténik, tehát nem veszít időt.
Mindemellett azért, ha már Ön az eloszlásokkal érvelt a 6. pontra adott viszontválaszában, ezt én is megtenném. Egyrészt a poszt az én értelmezésem szerint regényekről beszél, aminél nem igazán jellemzőek az Ön által említett, mondhatni extrém példák, másrészt azt talán Ön is beláthatja, ezek az olvasó/könyvfogyasztó társadalom igen kis hányadát érintik.
2. Ön egy igen művelt ember benyomását kelti, és igencsak élvezem az Önnel való vitát, de muszáj vagyok megkérdezni, hogy szándékosan értett-e félre, és ragadta ki a mondataimat a környezetükből? Egyrészről a stílus és az ízlás valóban olyan subjectio amiről nem igazán érdemes vitatkozni. Másrészről a stílus nem azonos a tartalommal (egyébként ezt Stephen King egyik könyvében egy nagyszerű példán át levezette :) ) . Meglehet, hogy Ön nem tartja érdemes műnek mondjuk a Setét Torony ciklust (ugyanakkor javaslom, tegyen vele egy próbát, katartikus, és igen mély mű), de attól létezik, és fellelhető az interneten richtext formátumú változata, és olyan is ami minőségi, ebook olvasóra optimalizált mobi. És akkor ami a félreértést illeti, kérem értse meg, hogy az ebook nem azt jelenti, hogy valaki gondolt egyet és bepötyög egy fordítást, hanem begépel egy könyvet, hanem nagyon sok esetben a nyomtatott könyv, vagy a nyomdai anyag digitalizálását, minden nemű változtatás nélkül. Ön eközben végig különböző fordításokkal érvel. Almát hasonlít össze a körtével, kérem. Egy adott fordító, adott fordítása teljesen ugyanúgy jelenik meg nyomtatott, és elektronikus formában is. De ezt a legutóbb ugyanígy leírtam, közel ezekkel a szavakkal. Amikor azt írtam, hogy igényes olvasó igényes tartalmat keres, akkor arra céloztam amivel ön zárja viszontválaszát. Az igényességért az ember hajlandó erőforrást áldozni, akár pénzt, akár időt. Ha én adott fordító munkáit szeretem, ciklus esetén koherenciáját szeretem, akkor ebookban is ragaszkodni fogok hozzá. Vagy Ön szerint, ha valaki elektronikus formában olvas, akkor erre igénytelen? Vagy megvásárolt ebooknál nem fizetem meg a szerző felkészültségét, munkáját? Kérem lássa be, hogy ez az érvelése elhibázott.
3. [Valóban vis maior. Mentegetőzhetnék, hogy telefonról írtam, de valószínűleg százszor is "vis mayor"-t írnék. Elnézést.] Ezért nem használok Dropbox-ot. Mindemellett a korai online tárhelyek, még nem használtak tükrözést. Ma már kijelenthető, hogy az adatok elpusztíthatatlanok. Ha könyvei esetleg erős sérülést szenvednek (földrengés, khm, romok, lánctalpas markoló...) azt sajnos soha nem lehet helyreállítani. Digitális tartalomnál mondjuk a Kürt megoldja. Biztosan látott már Ön is árhullámot, az én nagyszüleim egy Tisza menti településen élnek, így nekem már volt szerencsém hozzá. Milyen gyorsan tud könyvet pakolni a padlásra? Mi alapján dönti el, hogy milyen kötet vesszen, és melyik meneküljön meg? Milyen gyorsan tudná meghozni a döntéseket? "Vágtatott a Tisza a rónán át"
Tényleg próbáljon ki egy modern ebook olvasót, a Kindleöm (egyébként nem a legújabb modell) átlagos használat mellett, ami átlag napi 2-3 óra olvasást jelent, háromhetente kér enni, ha kikapcsolom a szinkronizációt tovább is kibírja (de ilyet nem szoktam ugyebár, mint említettem).
4. Attól, hogy nem feltétlenül bízik meg a felhőben, még működik. Apósom a mai napig nem bízik a laporoszkópos beavatkozásokban, és a pendriveokban (nem érti a működését). Mindemellett van igazság abban amit írt.
5. Azt megnézem, hogy 20.000 Ft-ból hogyan cseréli le a tönkrement könyvtárát újra. Vagy a régi könyveit beépített háttérvilágításúra, szebb betűtípussal.
6. Nem állítottam, hogy egy konvertálás egyszerű, tudom, hogy a feleségem képtelen lenne rá. De megoldható, ahogy Ön is írta, még internet nélkül is.

juan88 2014.12.18. 19:32:03

@bikmakk:

Valóban. A 99.9% nem ilyenre gondol, illetve nem ilyet fog használni. Ugyanakkor a 99,9% nem is hasonlít össze versfordításokat. Már véleményem szerint. Ugyanakkor keveseknek sikerül gumikacsával szöget ütni a falba, ezért érdemes az adott célhoz leginkább megfelelő eszközt választanunk. Jelen esetben 3 vers egyidejű olvasásához, az annak megjelenítésére képes olvasót. Ami, mint mondtam már elérhető, és így összehasonlítani, hogy mi a célszerűbb.
hirek.prim.hu/cikk/2014/12/02/e-olvaso_szakembereknek_terepre_is

Kjos 2014.12.18. 19:37:06

Az e-bookot nem hagyhatjuk a strandszonyegen, ha elmegyunk egy jegkremre. Vonaton sem. E-konyvet nem olvasunk furdokadban. Nem adjuk kolcson. Nem rejtunk bele szerelmeslevelet. Nem ejthetjuk le. Nem onthetjuk le kaveval. Nem veszunk spomtan regenyt elektronikusan, mert bem tetszik meg a merete, boritoja.
A papiralapu konyv nem merul le, nem torik be a kepernyoje. Nem fagy le. Kolcsonkaphatjuk. Ajandekba kaphatjuk. Jegyezhetunk bele titokban barmit.
Azt hiszem, az amerikai robbanas, kedves Kovacs Nocraft Jozsefne, csak egy szeszely, hobort.

Kjos 2014.12.18. 19:40:33

Nemeréről:
Szamitogepén kulon tarolja a bevezetes-, befejezes-, bonyodalom-, stb. sablonjait.
Ha rendelnek tole egy "bestsellert", gyorsan kitalal egy temavaltozatot, kicsereli a klisekben a neveket, osszedobja egy fajlba, csavar rajta kettot-harmat, es kesz a regeny.
(Tole tudom.)
De nem haborgok, sem attol a tenytol, hogy ott van a polcokon, sem az aratol. Mindenki talalja meg a sajat szintjet, vegyen, amit akar.

Kjos 2014.12.18. 19:46:25

A hangoskonyvek s nyomtak le a hagyomanyost.

juan88 2014.12.18. 19:57:44

@Kjos:
Ez szerintem soha nem fog megtörténni. Az olvasást nem válthatja ki a szöveghallgatás. Az olyan lenne, mintha egy filmnek csak a hangsávját hallgatnánk meg.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.18. 19:58:37

@Kjos:

"Az e-bookot nem hagyhatjuk a strandszonyegen, ha elmegyunk egy jegkremre. Vonaton sem."
"Nem ejthetjuk le. Nem onthetjuk le kaveval."

A strand OK, de vonaton egyszerűen zsebre vágom. Sokkal könnyebb és kisebb egy print könyvnél. A leejtés vagy leöntés sem mindig teszi tönkre, de a megtakarításból évente bőven lehet új olvasót venni.

"E-konyvet nem olvasunk furdokadban."

Én zuhanyozni szoktam. A kádban csak kilúgozódik a bőr.

"Nem adjuk kolcson."

Valóban, helyette elküldjük emailben vagy más módon. Ráadásul az sem történhet meg az e-könyvvel, hogy csak lvek múlva - vagy akkor sem - adják vissza.

"Nem rejtunk bele szerelmeslevelet."

Életed során hány könyvbe rejtettél szerelmes levelet? Annyit eztán is meg lehet vásárolni. :D

"Nem veszunk spomtan regenyt elektronikusan, mert bem tetszik meg a merete, boritoja. "

Én bele szoktam olvasni, soha nem a borító alapján döntök.

"A papiralapu konyv nem merul le, nem torik be a kepernyoje. Nem fagy le."

Az olvasón tárolt könyv nem vész el, egyszerre egy kisebb könyvtárat vihetek magammal, és könyvszekrényeket sem kell vennem hozzá. Te vélhetően pasi vagy, nem tudhatod, milyen a port pucolgatni a könyvekről.

"Kolcsonkaphatjuk. Ajandekba kaphatjuk."

A kölcsönadásról fentebb már volt szó. Ajándékozni is lehet.

"Jegyezhetunk bele titokban barmit. "

Az olvasóban is lehet megjegyzéseket írni a könyvhöz. Bár ehhez érdemesebb a PC-re kimásolni, ott van billentyűzet.

"Azt hiszem, az amerikai robbanas, kedves Kovacs Nocraft Jozsefne, csak egy szeszely, hobort."

Azt hiszem, kedves Kjos, nagyot tévedsz, de az idő majd megmutatja.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.18. 20:00:51

@bikmakk:

Az általad említett felhasználások az összes felhasználás csekély töredékét teszik ki.

randomuser1 2014.12.18. 20:19:18

@Kjos: szerintem félreérted, a bibliai könyv, az egy tekercs(a zsidók ugyebár, a mai napig, de csak brahiból, a templomban, ünnepi alkalmakkor) aztán jó sokáig ilyen bőrbekötött, már modernfajta, egyik oldalán összekötött merítettpapír lapok voltak, majd a hülye gútenberger miatt már csak ezek a tömegnyomtatott, lélektelen vackok.
mibajod az ebookkal, azon kívűl, h fosol venni egyet? nem harap, ha nem tecc, bármikor vehecc mellé tapírkönyvet :)

Ulysses99 2014.12.18. 20:21:26

Kjos
Én se háborogtam, csak leszögeztem egy tényt. Kérdés, hogy ki mit tart irodalomnak, ill. kit tart írónak. Én azokat az embereket, akik legalább némi irodalmi értékkel bíró könyveket állítanak elő - ide belefér a színvonalasabb könnyű irodalom is, pl. Patrick Ness vagy a Harry Potter sorozat. Bírnak némi irodalmi értékkel stílus, ötlet, humor stb. szempontjából. Nemere viszont csak könyvnek látszó tárgyakat állít elő - amit, ha igaz, az általad leírtak is alátámasztanak. Ezzel sincs bajom (vegye akinek csak erre van igénye), ha párhuzamosan ezzel létezik színvonalas kortárs irodalom is. Hogy nyelvében éljen a nemzet, esetleg még néhány évtized múlva is. Amiben én már nem leszek érintett, tehát nekem tök mindegy. A mai fiataloknak talán nem lesz mindegy, amennyiben ebben az országban akarnak élni.

juan88 2014.12.18. 20:23:55

@juan88:
*hanem begépel egy könvet* helyett, *vagy begépel egy könyvet*

randomuser1 2014.12.18. 20:27:37

@Ulysses99: a herripotter? az egy dungeons &dragons játékba öltöztetett vidéki amatőrszínházi gyerekmatiné, miköze az irodalomhoz, he?
az első tíz oldalnál ökölbe szorult az agyam tőle.

Kjos 2014.12.18. 20:29:44

Nincs bajom vele, nem ellenzem. Csak nem hoszek abban, hogy levaltja a papiralaput. Nem szentimentalis okokbol allok ki mellette.
Konyvolvasom nincs (tudom, mi az, lattam, fogtam, jollehet akkor, amikor még ti nem is hallottatok rola), tablagepekre tettem konyveket, regebben monitoron is olvastam. Egesz bap kepes vagyok neten olvasni, de nekem a konyv mas kategoria. Nem fogott meg, bem akarok venni. Mindenfele kutyu van itthon, de idovel letettem valamennyit, talan csak a telefon maradt. Most is arrol irok. Bocs az ekezetek hianyaert.
Az iso majd eldonti. Mindenesetre az eredeti temahoz visszaterve azt osszegzem, hogy bar teljesen hibas volt a kiindulopont, jot beszelgethettunk :).

randomuser1 2014.12.18. 20:31:23

sablonos karakterek, sablonos szüzsé, tompa fakó nyelvezet, végtelen halott dialógusok és leírások láncolata a gondolkodás vagy asszociációk felkeltésének leghalványabb igénye nélkül..
csak felidegelem magam, te beszélsz nyenyeréröl? semmivel nem rosszabb az öreg.

randomuser1 2014.12.18. 20:37:33

@Kjos: asszem nem sikerült kifejtenem, amit mondani akartam, az ebook, az könyv, csak más formában, az ebook, az maga a könyv esszenciája, ha akarod, csak a szöveg, semmi más..
nincs kiterjedése, nincs szaga, nincs borítója, alakja, színe, semmi, csak te és a gondolatok betükódja...
a papír mellette-a könyvek tévéje!
monnyuk, az is lehet, habitusfüggő, én nem szok semmit újraolvani

Kjos 2014.12.18. 20:39:42

Földi Pál tortenelmi (haborus) konyveit ismeritek? Jokat derulok, mikor a neten vitakat olvasok arrol, hogy o egy nagy tortenesz. Volt egy kiado, akinek a tualjdonosa (egy jogasz vegzettsegu, szakmajaban soha nem dolgozo, intelligens ember, aki penzkereses miatt raallt a "z" kategorias konyvek kiadasara, miutan kirugták egy orszagos laptol) szoba elegyedett az udvart takarito segedmunkasaval, egy mar akkor is alkoholista volt szocialista katonatiszttel. O volt foldi Pal. Azt allitotta, mikor szoba kerult egy katonai konyv, hogy olyat o is tud. A kiadovezeto azt mondta, rajta. O pedig egy het mulva hozott egyet. Megfozettek neki, ezert ujakat irt. Tizzel kesobb eszrevette a tulak, hogy oriasi szokozok, keves oldal, alig maradt leutes a muvekben. Eredetileg egy regeny per x forint volt a megallapodas, a szerzo ir pedig miert is irt volna tobbet....
Nos, vannak ilyen szintu művek is.

juan88 2014.12.18. 20:42:12

@Kjos:
Jujj, nah Ő egy borzalmas szerző. :)

Kjos 2014.12.18. 20:43:41

@Emmanuel Goldstein: nem kell egyeznie a velemyunknek. Szoltam olvasni a gyerekeknek momitorrol, de jobb komyvbol. Nekem jobb. Konyvesboltban is szeretek elidozni. Ma is voltam. Elkezdtem beszelgetni valakivel Steinbeck egy regenye mellett. Tortenetesen nagyon szeretem, s orommel beszeltem ra.

Kjos 2014.12.18. 20:48:26

Az orszag egyik legsikeresebb angol-magyar, magyar-angol es nemetagyar, magyar-nemet "iskolai" szotarja a konymives kiado "gondozasaban" jelenik meg husz eve. Egy szazad elejei reprint, ez - miutan kozeleztek a kiado tulajdonosat - fel van irva a hatuljara, mig az elejen a "legujabb", "legjobb", " nelkulozhetetlen", stb. jelzokkel kelleti magat. Halalsikerrel.

randomuser1 2014.12.18. 20:57:14

@Kjos: gyerekkönyvek.. döbbentes, rettenetes, destruktív dolgokkal van tele a mai világ,
nekiállnak a szerkesztéssel okoskodni, csudaszép glanc felület, színes rajzok, borzalmas nyelvezet, űjabban a grimmeséket is átírják tőszavasra, csak több színes kép férjen rá meg kevesebb meló legyen ledarálni az ágy mellett.
és persze, le is pecsételik, oszt otthon a zsugorfólia lehámozása után jössz rá, átvertek, nem kicsit, de aljasul...

Ulysses99 2014.12.18. 21:03:48

Emmanuel Goldstein
A Harry Potter lektűr, de annak színvonalas. Én speciel a legelső kötetét szerettem a legjobban, azt, ami még inkább meseregény, mint ifjúsági irodalom. Rengeteg apró ötlet, játékosság, irónia, szerethető karakterek oldódnak fel egy kellemesen olvasható stílussal - ennek is van némi szerepe a világhírben. De hát kinek a pap, kinek a neje.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.12.18. 21:05:41

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Jó, én nem azt írtam le, hogy mások miért ne vegyenek e-könyvet, hanem azt, hogy én miért nem veszek. Meggyőződéseim, hogy vagyunk még egy páran, akik hasonlóképpen gondolkodunk. Tehát kár temetni a papírkönyvet.

Ulysses99 2014.12.18. 21:06:30

Ja, és a magyar verzió minőségében nem kevés szerepet játszott a kiváló fordítás

Ulysses99 2014.12.18. 21:09:02

Én se e-könyvből olvasok, egyszerűen mert nem ahhoz szoktam. Szeretem a könyvtárgyat is, meg a nyomdafesték szagát. Mégis azt gondolom, hogy idővel a könyvek mint tömegcikkek el fognak tűnni. Egyszerűen minden a digitalizálás felé halad a világban

randomuser1 2014.12.18. 21:42:45

@Ulysses99: námost, mind a a lektűr, mind a színvonalas fogalma felettébb szubjektív kategória, ezen nem veszünk össze, monnyuk nekem ende meg tolkien után olvasson ilyet, akinek erre van igénye.
én szintén nem sziliciumcsippel a kezemben születtem, sőt, évekig jártam önszántamból könyvtárba is, de merő hagyománytiszteletből botorság lenne figyelmen kívűl hagyni a világ reáliáinak fejfájdítóan sebes változásait
mint ahogy asse kérdés, az ebook és a paírkönyv nem egymást kizáró oppozíciós jelenségek, inkább egymás békés kiegészítői, ahogy a papírkönyvből se érdemes minden alkalommal a bőrkötésest választani, nagy átlagban bőven elég a paperback is:)
definiálhatnánk úgy is, amit el akarok olvasni, az ebook, amit a gyerekemmel is el akarok, az hagyományos...

Ulysses99 2014.12.19. 09:26:02

Lehet hogy a te gyereked még papírkönyvön nő fel úgy 8-10 éves koráig, de az unokáid már kétlem.Lehet, hogy lesznek papírkönyvek is még 30 év múlva , de szerintem nem tömeg- hanem luxuscikként fognak funkcionálni. Gyűjtőknek, meg annak aki erre izgul. De ez csak az én véleményem, nyilván nem vagyok orákulum, szóval bármi lehet. :)

Vigyázz látlak! 2014.12.19. 09:28:13

Nem tudlak, hogy megszólítani, ezért legyen a neved: „Tudálékos Faszkalap”-TF
Azért kapod ezt a nevet, mert annyira buta, felszínes és felületes vagy, hogy az már égbekiáltó. Nem azért beszélek ebben a stílusban, mert minden nap, mindenhol így beszélek, hanem azért, mert úgy felidegesítettél, hogy leszakad a fejem! „Tehát, kedves magyar könyvkiadók, remélem mind csődbe fogtok menni!” Honnan veszed a bátorságot arra, hogy ilyen rosszindulatú kijelentést tegyél. Minek képzeled magad? Egy tudósnak? Vagy egy bátor forradalmárnak? Mellesleg, Amerikában a könyvek átlag ára, 10-15 USD, Európában 8-15 EUR. Ez kábé, 2500-4500 HUF között mozog. Tehát kábé annyiért veszed Te is itthon, mint kint. Tudod, miért mondják ez alapján, hogy a könyv itthon „drága”?! Mert kábé 100-150 e forint az átlagfizetés – és akkor már sokat mondok. Erről pedig nem a könyvkiadók tehetnek! Rossz helyre címezted a leveled TF! Az emberek havi 3-4 könyvet is megvennének ezen az áron, ha 1000-1500 EUR lenne a fizetésük. A másik dolog, hogy az összehasonlítási intelligenciád a zéró vonal alatt áll! Mennyibe kerül egy kávé-főzőgép, egy porszívó, egy TV, egy autó… egy ház? blablabla… ehhez arányítsd a könyv árát és akkor rájössz, hogy a könyvet „ingyen” veszed meg. A mozijegy relatív olcsó, de két óráig tart az élmény és nem teszed fel otthon a polcodra. Nem beszélve arról, hogy egy kólával, popcornnal, pereccel együtt ketten máris hat rongyot hagytatok ott. Kábé két könyv ára! (Hozzáteszem, hogy filmrajongó vagyok, és zabálom a popcornt, satöbbi…) A gyógyszeriparral szórakozz, ne a könyvszakmával. A fél fizetésüket verik el egy gyógyszertárban a nyugdíjasok! Na az az átbaszás. Arról írj cikket! „Talán kicsit erősebbre sikerült a kritika, mint terveztem... De ez a valóság.” Nem erősebbre sikerült a kritikád, hanem sekélyesre! És a „valóság” messze van ettől! Kérlek, TF, ne írj olyasmiről, ahol csak vagdalkozol és dobálod a számokat! Nyomulj a facebook oldaladdal, ahol átlagban 3 lájkot kapsz és egy megosztást. Ennyire kíváncsiak az emberek a fennkölt gondolataidra. Olvasd el, hogy a cikked alatt milyen kommenteket kapsz! A többiektől itt lent, pedig bocs, az „agresszív” kitörésért.

Kjos 2014.12.19. 13:48:31

Vigyazz latlak:

Gratulalok, kutuno megnyilvanulas volt. Masold ki, mentsd el, hatha egyszer hasznat veszed. Mondjuk szemelyisegfejlodes temaban, eloszeded tiz ev mulva, es elcsodalkozol, milyen silany ember voltal egykor.
Ha szúrsz, legy elegansabb. Ez nem stilus.
Gyogyszeripari peldad semmivel nincs jobban alatamasztva, mint ebben a valoban szerencsetlen konyves posztban leirtak.
Tisztaban vagy a gyogyszergyarak mukodesevel? Nem? Legy bolcs: tanulj.

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2014.12.20. 16:25:10

@lófüle elemér: A mai "írók", nem pedig azok, akik valóban végigcsinálják a folyamatokat, smiket te is levéstél ide. Tudod hányan vannak, akik csak tessék-lássék irogatnak, semmi rendezettség, bekezdés, tördelés, fejezetekre/részekre osztás nincs a történetében (és ez még csak a grammatika), aztán már adnák is ki a szarjukat? Sokan csak így képesek alkotni. Szart. Ezekről írtam, hogy pénzt akarnak - sokszor semmiért. Nem érdemelnek öt forintot sem.

@Spody: Örülök, hogy megnevettettelek. További szép röhögést.

concerningthirdparty 2014.12.21. 10:39:18

Jó sokan hozzászóltatok a bejegyzéshez, gondoltam így a végén én is reagálok a kommentekre. Amit talán nem emeltem ki eléggé a bejegyzésemben, hogy a könyvek árazásával van bajom, nem feltétlenül a szereplőkkel. Így bár a kiadókat emeltem ki elsősorban, a bejegyzésben is elismertem, hogy a terjesztők viszik el az ár több mint felét. De ez engem mint fogyasztót nem érdekel, engem az ár érdekel ami magas. Mindegy miért, de közel megfizethetetlen sok magyar családnak.
És igen, sok munka van egy könyvvel, tagadhatatlan. De a Ruiz Zafónos példámnál maradva mind a 3 könyv 4000 forintba került a 360 oldalnyi is, meg a 660 oldalnyi is. És ez árazási döntés. Hogy az utolsó könyvért is elkérnek ugyanannyit, még ha fele annyi volt vele a fordítás, tördelés lektorálás, nyomdai kiadások stb, amit annyian felsoroltak korábban.
Ezen felül, egy magyar író előadásán hallottam, hogy a kiadók a nyereséges könyvekkel finanszírozzák a többi kevésbé sikeres könyvet, ergó nem megtérülő címeket is kiadnak, ami rossz gazdálkodásra utal.
A terjesztők pedig megduplázzák a kiadók által kért árat, ami csak arra jó, hogy a leglelkesebbeket lehúzzák, mert már minden bizonnyal ti is láttatok nagy 50-70%os leértékeléseket. Mert máshogy nem fogy.
Vagy a kiadóknak kellene összefogni a terjesztőkkel szemben, vagy a terjesztőknek kéne észhez térni, de ez így össze fog omlani. ÉS én ezt nem szeretném, ezért írtam ilyen kemény kritikát.
+ szomorú azt látni, mekkora félreinformáltság van ekönyvek területén. De ezt nem sorolom fel, mert külön poszt kéne rá!
Danke a gondolataitokért!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.21. 12:36:54

@concerningthirdparty:

"a kiadók a nyereséges könyvekkel finanszírozzák a többi kevésbé sikeres könyvet, ergó nem megtérülő címeket is kiadnak, ami rossz gazdálkodásra utal."

Eszemben sincs védeni a kiadókat, épp elég vaj van a frjükön. Ám amit írsz, az minimum a jövőbe látás képességét kívánja meg, mert előre csak a legritkább esetekben, sztárszerzőknél lehet tudni, hogy a kiadvány nyereséges lesz

A másik bajom a kifogásoddal az, hogy ha netán előre lehetne is tudni, melyik kiadvány lesz veszteséges, akkor sem lenne célszerű ezek mellőzése, mert a kultúra elszegényedéséhez vezetne. Ha következetesen alkalmaznák a kiadók ezt a módszert, akkor lehetne ugyan kapni a boltokban a szexmániás volt úszónő botránykönyvét, lehetne kapni a mindenféle celebek silány vackait - amik még a Zs kategóriás lektűr színvonalát sem érik el -, sőt még a szürke akárhány árnyalatát bemutató félpornót is, de erősen kétséges, hogy lehetne kapni Faulknert, Jane Austent, Hemingway-t vagy akár Csehovot.

Erre vágysz?

concerningthirdparty 2014.12.21. 13:10:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne
Az első érvvel egyetértek, ez valóban jövőbelátás képességét kívánná meg. Csak annyit tudok mondani, hogy az író aki ezt mondta személyes sértettségének adott hangot, hogy az ő könyvével támogatnak más kevésbé jó írókat is. Számomra úgy jött lett akkor, hogy a kiadók minimalizálhatnák a kockázatot. De amit mondasz igaz, kockázatot vállalmi kell és szétosztani a címek között.
A másik érved is érdekes, de egyrészt vajon azok a kiadók tényleg egy félpornóval támogatják a magas kultúrát? Adnak ki Csehovot? Mert bár nem ismerem az adott kiadó összes művét, de amik beugranak, azok nem magas irodalom részei. Másrészt, és ez már kissé filozófiai, hogy vajon tényleg azokkal kell megfizettetni a magas irodalmat, akik nem vágynak rá?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.12.21. 19:09:51

@concerningthirdparty:

"személyes sértettségének adott hangot, hogy az ő könyvével támogatnak más kevésbé jó írókat is"

Tudomásom szerint a szerzők egy adott százalékért szerződnek a kiadóval, nem pedig teljes elszámolási kötelezettséggel járó megbízási szerződést kötnek vele. Így aztán a szerzőnek nem sok köze van ahhoz, mire költi a kiadó az ő könyvén szerzett nyereséget. Költhetné a stáb bahamai nyaralására is, de éppen egyéb könyvek kiadására költi. Saját belső ügye.

"Mert bár nem ismerem az adott kiadó összes művét, de amik beugranak, azok nem magas irodalom részei."

A kolportázs-irodalmon belül is biztos vannak sötétebb és világosabb foltok.

"vajon tényleg azokkal kell megfizettetni a magas irodalmat, akik nem vágynak rá?"

És tényleg azokkal kell megfizettetni az óvodák, iskolák fenntartását, akiknek nincs is gyerekük? Azokkal az eü. ellátást, akik szinte soha nem betegek? Tényleg azoknak a pénzéből (is) kell támogatni a tömegközlekedést, akik soha nem ülnek vonatra, buszra?

Ez így van a zenekiadásban is. Pl. a klasszikus zenei kiadványokat vastagon a könnyűzenei lemezek bevételéből finanszírozzák. De általában sem olyan ritka egy cégen belül a keresztfinanszírozás.

Másfelől az sem olyan biztos, hogy az egyéb, kevésbé vagy nem nyereséges kiadványok nélkül is annyi nyereséget hozna a sikeres kiadvány. Szerintem jóval kevesebbet hozna. A kiadónak fizetnie kell a helyiségbérletet, a rezsit, az irodai technikát, az alkalmazottakat - ezek ált. fix kiadások, a kevésbé menők nélkül ebből nagyobb hányad jutna a menő kiadványra. De lehet, hogy a nyomdánál is kap némi kedvezményt az a kiadó, amely több megrendelést ad. Egy vásáron való részvétel költsége sem lesz kisebb attól, ha az asztalon csak az egy-két sikeres könyv fekszik. És biztos van még pár hasonló tétel, ami most nem jut eszembe.

Amúgy meg ha a rendszer nem tetszik a sikeres szerzőnek, kiadhatja a könyvét magánkiadásban is.

danesdzsu2 2014.12.24. 09:25:38

@Kjos: mivel még senki sem jegyezte meg, és remek példa az ellenzők tájékozottságára: miért ne olvasnánk e-könyvet fürdőkádban??? Milliószor alkalmasabb forma, ma válogathatsz a vízálló darabok közül, de a sima is kényelmesebb. Legalábbis én papírkönyvet nem tudok egy kézzel lapozgatni.
süti beállítások módosítása